Hós 5,8–15

• Isten hűsége kimondott szavához (5Móz 28).

  • Hóseás csak a már kijelentett dolgokról beszél.

• Izráel bűne a bálványimádás volt. – „Júda fejedelmei olyanok, mint a határrontók” – lelki értelemben Izráelbe mentek át, ugyanazokat a bűnöket követték el.

  • Jeroboám felhívásával kezdődött: „sok nektek Jeruzsálembe mennetek”. „Lehet kényelmesen is tisztelni Istent” – de az már nem az az Isten.

    • Jeroboám, mint Áron is, azt mondta, hogy az aranyborjú „az az Isten, aki kihozott Egyiptomból”. – J. és a nép tudta, hogy mi lett ennek a következménye Áron idejében, mégis elfogadják.

    • Talán Jeroboám iránti rajongásból: „függetlenített minket Dávid házától”. Erős vezető, elnézzük neki, ha mást hirdet, mint amit Jeruzsálemben hirdetnek, ami Isten szava.

  • Júda is elindul a lejtőn. Akadtak ugyan hívő királyok, de a nép nem tért meg – a hitet nem lehet megparancsolni. A vallásgyakorlást elő lehet írni a hatalom eszközeivel (Szt. István); a gyülekezetekbe lehet „csábítani” színes programok, „jó közösség” ígéretével, de ettől nem jutnak hitre. Isten pedig a hitet várja (meg akarja teremteni bennünk).

    • Ahhoz, hogy hitre jussunk, valóban Isten elé kell kerülnünk: „jaj nekem, elvesztem…”, és elfogadnunk Istentől a bocsánatot – úgy, ahogyan Ő adja: Jézus Krisztusban. El kell fogadnom, hogy Ő az én Uram.

• Kegyelem, hogy Isten szól – ezzel is a megtérésünket munkálja.

  • Izráel (és Júda) nem tér meg, ezért az ítélet (a fogság) bekövetkezik, de „nyomorúságukban keresnek majd engem” – a fogságban fordulnak újra Isten felé.

    • A nyomorúság Isten eszköze. Ma a felszínen jólét van, de sokan belül érzik a nyomort; fordulnak mindenhez, ami megoldást kínál a világ, ill. az ördög (pogányság, okkultizmus). Ezek vonzanak: amikor valaki nyíltan bajba kerül, akkor is inkább ezekhez fordul.

    • Isten szól, mert meg akar szabadítani – ehhez ma a hívőket használja fel. A „jaj nekem, elvesztem” és a „vétked meg van bocsátva” után a „kit küldjek el” következik.

• Isten hűsége a szövetséghez, amit megkötött: nem engedi el népét. Küzd érte, és ennek a küzdelemnek a csúcspontja Jézus Krisztus halála.

  • De Jézus Krisztus halála az „ár” is: Isten ezt fizette értünk, és ezért nem (ezért sem) enged el. (Személyes biz.tétel)

  • Ezzel az árral kell tisztában lennünk: legyen nekünk is drága a kegyelem. A „kényelmesen / magam módján tisztelni Istent” mögött az olcsó kegyelem gondolata van.

    • Odaadok-e érte mindent? Zákeus odaadta.

  • Isten hűséges, és tőlem is várja a hűséget, Krisztus követését. „Ha hűtlenkedünk, Ő hű marad” – Önmagához, és ahhoz, hogy megkeres.